Magunkról

Görögkatolikusok Veszprémben

Veszprémben a keleti kereszténység 1000 éves múltra tekinthet vissza. Itt, Veszprém-völgyben telepedtek le Géza fejedelem ill. Szent István idején a bizánci rítust követő apácák, akik a hagyomány szerint a koronázó palástot is hímezték. Ennek a kolostorna az adománylevele átiratban a mai napig fennmaradt. 

A közelben, a Tihanyi-félsziget barlangjaiban is éltek akkortájt keleti szerzetesek, sőt egyes feltételezések szerint maga a tihanyi bencés apátság is eredetileg keleti szertartású monostor lehetett.*

A XIII. században már a ciszterciek birtokában találjuk a veszprémvölgyi kolostort, így a kezdeti jelenlét után hosszú évszázadokra megszűnt a bizánci szertartás ezen a vidéken.

Az ezredforduló azonban újra itt találta a keleti keresztényeket. A XX. század felében a görög katolikus hívek a keleti végekről munkát, továbbtanulást keresve az ország nyugati térségeibe rajzottak. Így jutottak el Veszprémbe is. A 90-es évekre lehetővé vált, hogy lelkipásztori ellátást is nyerjenek.

Szabó Mihály görög katolikus pap tábori lelkészi kinevezést kapott a Veszprémben és környékén szolgálatot teljesítő katonaság ellátására. A honvédség lelki gondozása mellett őrá várt a feladat, hogy a Veszprémben és a megyében élő görögkatolikus híveket ellássa, közösségüket megszervezze. E cél megvalósításában sokat és eredményesen munkálkodott, ami lehetővé tette, hogy az utódául 2006. decemberében kinevezett lelkész, Mosolygó Péter vezetésével hivatalosan is létrejöjjön a Veszprémi Görögkatolikus Szervezőlelkészség, mely 2007. január 15- től működik. 2011-ben Egyházközséggé alakult a Szervezőlelkészség. 2012 július 1-től az új parókus dr. Janka Ferenc.

Veszprém városában 300-an vallották magukat görögkatolikusnak. A szervezőlelkész-séghez azonban nemcsak a megyeszékhely, hanem az egész megye területe hozzátartozik (sőt a római katolikus főegyházmegyéé, ami túlmutat a közigazgatási megyehatárokon, pl. Keszthely, Hévíz) mintegy 1300 hívővel. Jelenleg három városban tartunk görögkatolikus Szent Liturgiát. Távolabbi céljaink között szerepel további misézőhelyek megszervezése.

Jelentősebb települések a népszámlálási adatok tükrében:

  • Ajka 81 fő,
  • Balatonalmádi 62,
  • Balatonfüred 79,
  • Keszthely 53,
  • Pápa 71,
  • Tapolca 71,
  • Várpalota 80.

Céljaink között szerepel még, hogy Veszprém városában valódi kis egyházi központunk jöhessen létre. Ehhez az első lépés egy parókiaként szolgáló lelkészlakás megvétele volt, melyhez a püspökség és a hívek mellett több külső támogató ( Veszprém Megyei Önkormányzat, Béres Alapítvány) is nagylelkűen hozzájárult.

Köszönjük a támogatásukat, és mindazokét, akik segítségünkre voltak!

Reményeink szerint az érseki székhelyül is szolgáló város vallási élete még gazdagabbá válhat jelenlétünkkel.

Szeretettel várjuk mindazok érdeklődését, akik gyökereiket keresve találnak el hozzánk, de azokét is, akik fel szeretnék fedezni a keresztény Kelet varázsát!


*Forrás: dr.Pirigyi István, A magyarországi görög katolikusok története I., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 1990.